Közterületek elnevezései

---

Ady Endre

(Ady Endra utca)

Ady Endre (Érmindszent, 1877. nov. 22. – Bp., 1919. jan. 27.): a 20. sz. magyar költészetének forradalmi megújítója, a legnagyobb magyar költők egyike. Elszegényedett kisnemesi családból származott. Apja, ~ Lőrinc kisparaszti gazdálkodóként kezdte, de az 1900-as években már 100 hold körüli birtoka volt; anyja, Pásztor Mária ref. papi család leszármazottja. 1888 őszétől a nagykárolyi piaristáknál, 1892 őszétől 1896-ig a zilahi ref. kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. 1896. márc. 22-én a zilahi Szilágy c. lapban jelent meg nyomtatásban az első verse (Március 20.) A. E. aláírással. 1896 őszén beiratkozott a debreceni jogakadémiára. 1897 utolsó hónapjában a temesvári itélőtáblán, 1898 tavaszán egy zilahi ügyvédi irodában dijnok.

---

Apaffy Mihály

(Apaffy utca)

Apafi Mihály (Apaffy Mihály, 1632. nov. 3. – Fogaras vára, 1690. ápr. 15.): erdélyi fejedelem. II. Rákóczi György lengyelo.-i hadjárata alatt tatár rabságba került (1657). Kiszabadulása után, 1661-ben a Porta fejedelemmé választatta. Tehetetlen uralkodónak bizonyult, aki helyett többnyire felesége, Bornemissza Anna és Teleki Mihály kancellár intézkedett. A szultán hűbéreseként részt vett a törökök Ausztria elleni hadjárataiban (1663, 1679, 1683), de már 1664-től alkudozásban állt a Habsburgokkal. Egy ideig támogatta Thököly Imrét. Amikor I. Lipót haddal elfoglalta Erdélyt, ~t fennhatósága elismerésére kényszerítette (1688). ~ élete utolsó éveiben búskomorságban szenvedett. – M. I. és II. A. M. naplója (Kiadta Tóth Ernő, Kolozsvár, 1900); A. M. naplója (Kiadta Biás István, Marosvásárhely, 1910). – Irod. Tavaszy Sándor: A két A. fejedelem (Kolozsvár, 1943).Tolnai Gábor: „Szegény, együgyű fejedelem” (Évek – Századok, Bp., 1959). Szi. Jókai Mór: Erdély aranykora (Pest, 1852); Jókai Mór: Török világ Magyarországon (Pest, 1853); Szigligeti Ede: Béldi Pál (szomorújáték, 1863).

---

Dobó István

(Dobó utca)

Dobó István (1500 körül – Szered, 1572): felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től Eger vára kapitánya. 1552. szept. 11.-okt. 18. között. Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa egyesült seregével szemben 2000 vitézzel és a várba menekült környékbeli parasztokkal megvédte a várat, Felső-Mo. kulcsát. A győzelem mind erkölcsi, mind katonai szempontból igen nagy jelentőségű volt. ~ jutalmul Dévát és Szamosújvárt kapta I. Ferdinándtól, s 1553-ban a kir. kinevezte Erdély vajdájává. 1566-ban, amikor Erdély újra elszakadt a Habsburgoktól, ~t Izabella kir.-né bebörtönözte, de hamarosan kiszabadult; Ferdinánd nagy birtokadománnyal kárpótolta s kinevezte Léva kapitányává. 1566-ban Szolimán szultán támadásakor ő is felvonult Bécs védelmére s csapataival Győrnél táborozott. 1567-ben bevádolták, hogy titokban János Zsigmondhoz pártolt, ezért 1569. dec. 12-én I. Miksa a pozsonyi ogy.-en rokonával, Balassi Jánossal együtt elfogatta. Utóbb kiderült, hogy a vád alaptalan volt, s 1572. ápr. 17-én szabadon engedték.

---

Csanád vezér

(Csanád vezér tér)

Csanád (10 – 11. sz.): Anonymus gestája szerint I. István rokona, Doboka fia. A Gellért-legenda leírásában előbb Ajtony vitéze volt, majd tőle elpártolva István királyhoz csatlakozott, megkeresztelkedett s István megbízásából Ajtony ellen sikeres hadjáratot vezetett (1003 ? ). Ajtony birtokaiból részesedett. Ajtony egykori székhelye (Marosvár) királyi vár és vármegyei megyeközpont lett. Első ispánja volt, s róla kapta a megye, ill. a székhely a Csanád-vár elnevezést. Oroszlánoson kolostort alapított, ahova az Ajtony által alapított marosvári görög kolostor szerzeteseit áttelepítette. Tőle származik a Csanád nemzetség.

---

Hollósy Kornélia

(Hollósy Kornélia utca)

Hollósy Kornélia (Gertenyes, 1827. ápr. 13. – Dombegyháza, 1890. febr. 10.): operaénekesnő (koloratúrszoprán). Temesvárott, majd Bécsben (M. Salvi) és Milánóban (Fr. Lamperti) tanult. 1845-ben Korfuban lépett először színpadra, majd Torinóban és 1846-ban Bukarestben szerepelt. 1846–49 között és 1854-től 1862-ig a Nemzeti Színház tagja, ahol nagy sikereket aratott. 1850-ben Bécsben, 1852-ben Varsóban lépett fel. Ezután m. városokban, majd 1862–63-ban Bukarestben vendégszerepelt. Utoljára 1865-ben lépett fel a nyilvánosság előtt. Főként olasz és m. (Erkel, Császár, Doppler stb.) operák főszerepeinek ünnepelt előadója volt. Ő énekelte Melindát a Bánk bán bemutatóján (1861). Sok dal az ő előadása nyomán vált népszerűvé. Irod. Diósszilágyi Sámuel: H. K. és a magyar opera a szabadságharc éveiben (Makó, 1935).

---

József Attila

(József Attila utca)

József Attila: apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedik Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntettékki. szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje,

---

Kecskeméti Ármin

(Kecskeméti Ármin utca)

Kecskeméti Ármin (Kecskemét, 1874. ápr. 21. – Strasshof, 1944): rabbi, irodalomtörténész, történész. ~ György apja. A bp.-i egy.-en tanult, ahol 1896-ban bölcsészeti doktorátust szerzett. 1898-tól makói főrabbi. 1929-től a szegedi egy. magántanára. Deportálták. – M. A „zsidó” a magyar népköltészetben és színműirodalomban (Bp., 1896); A „zsidó” a magyar regényirodalomban (Bp., 1897); A zsidó irodalom története (I–II. Bp., 1908–09); A zsidók egyetemes története (I–II. Bp., 1927); A Csanád megyei zsidók története (Makó, 1929); Izrael története a bibliai korban (Bp., 1942).

---

Kossuth Lajos

(Kossuth utca)

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. – Turin, 1894. márc. 20.): államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. sz.-i küzdelem legnagyobb alakja. Birtoktalan köznemes családból származott. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki főisk.-n végezte, és 1823-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1824–32 között ügyvédi gyakorlatot folytatott szülőföldjén, Zemplén vm.-ben. 1832 végén került a pozsonyi ogy.-re mint távollevő főrendek képviselője. Itt szerk. az Országgyűlési Tudósításokat (1832–36), amelyben a reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette. Az ogy. berekesztése után hasonló szellemben szerk. a Törvényhatósági Tudósításokat (1836–37). Lapját hamarosan betiltották, őt magát 1837-ben letartóztatták és 4 évi fogságra ítélték. 1840. máj.-ban szabadult, és 1841. jan.-ban megindította a Pesti Hírlapot. Ennek szerk.-jeként vezércikkeiben fellépett a feudális kiváltságok ellen, a polgári szabadságjogok és az ország alkotmányos függetlenségének követelésével. Nem vette azonban figyelembe a nemzetiségek követeléseit; e kérdésben összeütközésbe is került a nálánál türelmesebb nemzetiségi politikát hirdető Széchenyivel. Legfőbb eszköznek céljai elérésére a nemesek és a nép „érdekegyesítését”, politikai összefogását tekintette, a nemesség vezetése alatt. Lapjának rendkívüli hatása a konzervatívok, sőt a reformellenzéktől már korábban elszakadt Széchenyi támadását is kiváltotta (Kelet Népe, 1841), amelyre ~ Feleletében (1841), majd hírlapi vitacikkekben adta meg a választ. 1844 derekán a kormányzat eltávolította a Pesti Hírlaptól. Ekkor a kezdeményezésére alakult Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írta cikkeit. A gazdasági önállóság előmozdítására megszervezte az első hazai Iparműkiállítást (1842), kezdeményezője lett a Magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság megalakításának és a vámkedvezménnyel Mo.-ra zúdított osztrák iparcikkek ellen bojkottot hirdető Védegyletnek (1844). Az Ellenzéki Párt hivatalos programjául fogadta el az általa szerk. Ellenzéki Nyilatkozatot (1847). Az 1847 őszén megnyíló ogy.-re Pest vm. követévé választorta, és az ogy.-en az ellenzék vezéreként lépett fel. Az 1848. febr.-i francia forradalom hírére márc. 3-án az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte. Döntő szerepe volt abban, hogy az ogy. megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket és a forradalom erőire támaszkodva kikényszerítette Bécs hozzájárulását. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett. 1848 tavaszán és nyarán a forradalom továbbfejlesztésének elkerülésére törekvő kormány álláspontját képviselte ugyan, de mind szorosabb kapcsolatba lépett a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. Júl. 11-i beszédével elérte a haza védelmére szükségesnek tartott 200 ezer újonc és 42 millió Ft megajánlását. Szept. 6-án elrendelte az első m. bankjegyek kibocsátását a nemzet védelmi szükségleteinek fedezésére. Szept. 15-én javaslatára választotta meg az ogy. a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Szept. végén nagy sikerű toborzó körúton szólította fel az Alföld népét a haza és a jobbágy felszabadító forradalom védelmére. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely ~ ot választotta elnökévé. A szabadságharc további menetében óriási feladatokat oldott meg mind a hadsereg megszervezése, mind a nemzeti ellenállás és forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeinek megteremtésében. .......

---

Lehel

(Lehel utca)

Lél, más írásmód szerint Lelu, Lélö, Leel, Lehel – (? – 955), Árpád leszármazottja, a kalandozó magyar hadak egyik vezére, aki Bulcsú vezérrel együtt vereséget szenvedett az augsburgi (lech mezei) csatában. Anonymus Tas fia Lélként említi a honfoglaló vezérek között, mint Árpád nemzedékébe tartozót. Ez nyilván korszaktévesztés, ha az augsburgi csatában részt vett két generáció múlva. A történészek többsége egyetért a krónikákkal abban, hogy Lél Tas fia volt, de Árpád nagyfejedelem dédunokájának tartják. Abban viszont nincs egyetértés, hogy Árpád melyik fiának volt az unokája. Hóman Bálint és Dümmerth Dezső szerint Jutocsáé, Györffy György szerint viszont Üllőé.

---

Oldal: Közterületek A-
Makó városi információk - © 2008 - 2024 - makovaros.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat